(Baekhyun, Sehun, Chanyeol)
Kicsit megsajnáltam, mikor láttam, hogy még bilincsben is képes aludni, annyira fáradt.. Elhalasztottam végül az esti 'programot', és olyan este 10 felé keltegetni kezdtem Baek-et, s kioldoztam a bilincset. Ilyenkor néha bevillan, hogy mekkora egy rohadék vagyok.. És mindig kárpótolni akarom a sértetteket.. Csak nem mindig megy.. - Baekiee~ - szólítottam meg édesen, mire kipattantak szemei, és ugrott egy nagyot, távolabbra tőlem - Nyugi.. Ennit hoztam - ültem mellé az ágyra, és vele szembe fordulva, törökülésben ülve, lábaimra tettem a tálcát, melyen ételek hada állt - Nincs megmérgezve - tettem hozzá, mielőtt beképzelné.
Elmosolyodtam, mikor megláttam a tornyosuló kaja hadot, amit szépen lassan megeszegettünk. Ebből a szempontból, jó volt felkelni, de tudtam, hogy mi vár rám ezután.. De aranyos, hogy csinált nekem vacsit. Csak kár, hogy mind a földön fog majd landolni, ha megint hasonló éjszakát tervez, mint a tegnapi. Szerintem.. Ő nem akar rosszat nekem.. csak.. Szereti az ipart.. De én.. Nem tudom, hogy álljak hozzá. Én nem úgy szeretem őt, mint ő engem.. És most minden este ezt fogjuk csinálni?! Még akkor is, ha nem akarom? Így sem tudtam tesizni.. Bár, végül is aznap elmaradt a program, de... Az utóbbi pár napban ez folytatódott. Mármint, hogy 1-2 napig nem hagyott aludni és a suliban olyan voltam, mint egy elő-halott, aztán a következő nap, teljesen elkényeztetett, majd újra jöttek a fárasztó éjszakák. Év eleje óta nem is láttam a tornatermet..
Kezdett aggasztani, hogy Baekhyun nem tesizik.. Valami baja van? Nekem nem számolt be róla.. Főleg, hogy egyre többet beszélünk egymással, gondoltam, jogom van tudni, miért nem tesizik.. Az egyik legjobb barátom - Baek, már írtam tegnap este, de gondolom nem láttad.. Vagy ignoráltál - húztam félre a tesiteremtől, óra előtt - De nekem nem oké, hogy nem tesizel.
Egyre közelebb kerültem Sehun-hoz barátilag.. Annyira közel, hogy a legjobb barátom lett. De most nem tudom, hogy fogom megmagyarázni neki, hogy miért nem tesizek. Azt mondta, " Tudom, hogy nem lehet egyszerű a többiekkel öltözni és egyebek, mert te me..". Hát igen.. Csak eddig jutott, mert nem akartam hallani, ahogy kimondja, ezért megcsókoltam. Csak az a gáz, hogy ezzel most mindent elrontottam.. 100%, hogy undorodni fog tőlem és a barátságunknak is lőttek, csak azért, mert balfasz voltam..
Kidülledt szemekkel néztem, hogy Baekhyun mit művel velem. Most miért.. Kellett így.. Jézusom..
- Sa-sajnálom - szabadkozott a törpe, de én csak mozdulatlanul álltam egy helyben. Ez.. Fura volt. Nem undorító, csak fura.. Szerencsére, épp becsengettek.. Így nem kellett másféle reakciót kimutatnom.. De tesin is csak a csókon járt az eszem. Miért csinálta? Valakit féltékenyíteni akar? Vagy mi?
Volt barát, nincs barát.. Gyorsan elintéztem.. Amíg ők tesiztek, leültem a padra és bámultam ki a fejemből. NEM HISZEM EEEEL.. Mindezt csak azért, mert utálom hallani, hogy meleg vagyok.. Utálom magam miatta.. Mikor elmentek átöltözni, visszabattyogtam a suliba és vettem kaját a büfében. Reggel sosincs időm kajálni.. kivéve azokat a napokat, amikor hawaii DJ van..
Mikor mentem vissza a terembe, Baekhyun már kajált. Juhé, legalább eszik.. De nekem se étvágyam, se életkedvem nincs. Nem azért, mert egy fiú.. -aki az egyik legjobb barátom..- megcsókolt. Csak.. Fingom sincs, miért... És zavar. Kibaszottul.. De nem akartam felhozni neki, úgyhogy a nap hátralévő részében kussban bambultam magam elé, és gondolkodtam.
Egyszer néztem Sehun-ra -mert nem akartam, hogy kényelmetlenül érezze magát, bár én most is elég kellemetlenül érzem magam, na mindegy-, de akkor is ajkait bambultam és eszembe jutott, hogy milyen puhák.. Ahh, istenem.. Annyira tökéletes a csávó.. nem véletlen csókoltam meg.. bár az inkább egy hosszú puszi volt, mint csók.. De legalább egyszer megtettem.. Aztán most meg örülök, ha nem hány, ha a közelemben van.. Suli után hazamentünk és bezabáltam a maradék csokim.
Kicsit megsajnáltam, mikor láttam, hogy még bilincsben is képes aludni, annyira fáradt.. Elhalasztottam végül az esti 'programot', és olyan este 10 felé keltegetni kezdtem Baek-et, s kioldoztam a bilincset. Ilyenkor néha bevillan, hogy mekkora egy rohadék vagyok.. És mindig kárpótolni akarom a sértetteket.. Csak nem mindig megy.. - Baekiee~ - szólítottam meg édesen, mire kipattantak szemei, és ugrott egy nagyot, távolabbra tőlem - Nyugi.. Ennit hoztam - ültem mellé az ágyra, és vele szembe fordulva, törökülésben ülve, lábaimra tettem a tálcát, melyen ételek hada állt - Nincs megmérgezve - tettem hozzá, mielőtt beképzelné.
Elmosolyodtam, mikor megláttam a tornyosuló kaja hadot, amit szépen lassan megeszegettünk. Ebből a szempontból, jó volt felkelni, de tudtam, hogy mi vár rám ezután.. De aranyos, hogy csinált nekem vacsit. Csak kár, hogy mind a földön fog majd landolni, ha megint hasonló éjszakát tervez, mint a tegnapi. Szerintem.. Ő nem akar rosszat nekem.. csak.. Szereti az ipart.. De én.. Nem tudom, hogy álljak hozzá. Én nem úgy szeretem őt, mint ő engem.. És most minden este ezt fogjuk csinálni?! Még akkor is, ha nem akarom? Így sem tudtam tesizni.. Bár, végül is aznap elmaradt a program, de... Az utóbbi pár napban ez folytatódott. Mármint, hogy 1-2 napig nem hagyott aludni és a suliban olyan voltam, mint egy elő-halott, aztán a következő nap, teljesen elkényeztetett, majd újra jöttek a fárasztó éjszakák. Év eleje óta nem is láttam a tornatermet..
Kezdett aggasztani, hogy Baekhyun nem tesizik.. Valami baja van? Nekem nem számolt be róla.. Főleg, hogy egyre többet beszélünk egymással, gondoltam, jogom van tudni, miért nem tesizik.. Az egyik legjobb barátom - Baek, már írtam tegnap este, de gondolom nem láttad.. Vagy ignoráltál - húztam félre a tesiteremtől, óra előtt - De nekem nem oké, hogy nem tesizel.
Egyre közelebb kerültem Sehun-hoz barátilag.. Annyira közel, hogy a legjobb barátom lett. De most nem tudom, hogy fogom megmagyarázni neki, hogy miért nem tesizek. Azt mondta, " Tudom, hogy nem lehet egyszerű a többiekkel öltözni és egyebek, mert te me..". Hát igen.. Csak eddig jutott, mert nem akartam hallani, ahogy kimondja, ezért megcsókoltam. Csak az a gáz, hogy ezzel most mindent elrontottam.. 100%, hogy undorodni fog tőlem és a barátságunknak is lőttek, csak azért, mert balfasz voltam..
Kidülledt szemekkel néztem, hogy Baekhyun mit művel velem. Most miért.. Kellett így.. Jézusom..
- Sa-sajnálom - szabadkozott a törpe, de én csak mozdulatlanul álltam egy helyben. Ez.. Fura volt. Nem undorító, csak fura.. Szerencsére, épp becsengettek.. Így nem kellett másféle reakciót kimutatnom.. De tesin is csak a csókon járt az eszem. Miért csinálta? Valakit féltékenyíteni akar? Vagy mi?
Volt barát, nincs barát.. Gyorsan elintéztem.. Amíg ők tesiztek, leültem a padra és bámultam ki a fejemből. NEM HISZEM EEEEL.. Mindezt csak azért, mert utálom hallani, hogy meleg vagyok.. Utálom magam miatta.. Mikor elmentek átöltözni, visszabattyogtam a suliba és vettem kaját a büfében. Reggel sosincs időm kajálni.. kivéve azokat a napokat, amikor hawaii DJ van..
Mikor mentem vissza a terembe, Baekhyun már kajált. Juhé, legalább eszik.. De nekem se étvágyam, se életkedvem nincs. Nem azért, mert egy fiú.. -aki az egyik legjobb barátom..- megcsókolt. Csak.. Fingom sincs, miért... És zavar. Kibaszottul.. De nem akartam felhozni neki, úgyhogy a nap hátralévő részében kussban bambultam magam elé, és gondolkodtam.
Egyszer néztem Sehun-ra -mert nem akartam, hogy kényelmetlenül érezze magát, bár én most is elég kellemetlenül érzem magam, na mindegy-, de akkor is ajkait bambultam és eszembe jutott, hogy milyen puhák.. Ahh, istenem.. Annyira tökéletes a csávó.. nem véletlen csókoltam meg.. bár az inkább egy hosszú puszi volt, mint csók.. De legalább egyszer megtettem.. Aztán most meg örülök, ha nem hány, ha a közelemben van.. Suli után hazamentünk és bezabáltam a maradék csokim.
Élénken világított Baekhyun
telefonja, így gondoltam, beviszem neki, hogy nézze meg, mi van
vele.. De szemem akaratlanul is a SEHUN-TÓL KAPOTT üzenetre
fókuszált.. Bár, előnézetben csak annyit láttam, hogy ' A
csókról csak annyit, ho...', eléggé bepipultam. Megnyitottam az
alkalmazást, melyben beszélgetnek, és rá kellett jönnöm..
Baekhyun lesmárolta Sehun-t.. Berontottam a hálóba, és Baek
ölébe dobtam a telefont - Ez mi? - kérdeztem kiakadva.
Jesszusom, de megijedtem.. Megnéztem a telefonom, ami az üzeneteknél volt megnyitva és beleolvastam a Sehun-nal való beszélgetésünkbe. Rájött.. Hogy megcsókoltam Sehun-t.. Bár nem tudom, miért olyan pipa.. Vagyis hát.. Én sosem mondtam neki, hogy szeretem.. úgy.. De ha azt vesszük, kismilliószor lefeküdtünk. Vagyis.. Ő akart lefeküdni velem.. De mostantól majd fogok tudni aludni legalább.. Csak senkim sem lesz.. - Ez.. a Line-om.. - válaszoltam. Azt kérdezte, mi ez és én válaszoltam..
- Te az enyém vagy.. Az enyém! - vigyorogtam szélesen, már-már betegesen. Felé másztam, és ingjét szétgombolva -majdnem széttépve- harapdáltam felsőtestét, míg kezem nadrágja koncába akasztva húztam le róla a két textilt. Próbált eltolni magától.. De nem fogom abbahagyni. Nem... Most én mondom meg, hogy mi van. Kezeit leszorítottam feje mellé, de rúgkapálózott, így kénytelen voltam kikötni.. Huh, Baek.. Ezt megemlegeted.
Egész nap Baekhyun cselekedetén gondolkodtam.. Megnézte, hogy mit írtam.. De nem írt vissza.. Ah.. Szemét.. Még összekavarja az érzéseim, és leszar?
- Ne! Nem akarom! - nyavalyogtam, miközben próbáltam valahogy kiszabadulni - Engedj el! - rángatóztam, de igen profin ki voltam kötve.
Igaz, nem volt tervben.. De szopni fog. Szó szoros értelmében. Tudta jól, hogy szeretem.. És lefeküdt velem.. Erre megcsókolta Sehun-t.. - Mondd, á! - suttogtam fülébe, miközben cipzároztam nadrágom, és elővettem szerszámom, hogy szájába tuszkoljam azt, de csak nem nyitotta ki a száját, akárhogy feszegettem.. Visszavettem nadrágom rendesen, és átcsoszogtam apa szobájába.. Most nem bilincsért. Elővettem egy nagy fekete táskát, melyből kedvemre választottam kések és fegyverek közül egyet.. Végül egy hangtompítóson esett meg a szívem. Ha a drága nem csinálja a büntetést, akkor lövök.. Csak az enyém lehetett volna, minden egyes porcikája! Visszatértem szerelmemhez, aki már szinte könnyezve kapálózott, kijutásért küszködve, de amint meglátta a fegyvert, elmaradt.. Ohh.. Hamarabb is eszembe juthatott volna.. Ismét levettem nadrágom, és szájához közelítettem nemességemmel, míg fejéhez tartottam a fegyvert.
Ezzel az emberrel KOMOLY BAJOK VANNAK!! Komolyan lelőne, ha nem csinálnám? Mindegy, azért nem próbálom ki.. De bele sem gondol, hogy akkor esetleg lecsukhatják és... ÉS MEGHALOK! Képes lenne megölni, csak mert nem akarom leszopni? Hogy jut eszébe egyáltalán ilyen? ÉS MIÓTA TART PISZTOLYT AZ OTTHONÁBAN??? Azonnal számba vettem férfiasságát, mire mozogni kezdett.. mivel én nem tudnék.. De elég szar volt úgy szopni, hogy közben a fejemhez tartotta a fegyvert.. Alig kaptam levegőt, olyan gyorsan mozgott és nem győztem nyitva tartani a szám.. pontosabban.. próbáltam nem ráharapni, mert meghúzná a ravaszt, de annyira nagy, hogy.. csoda, hogy befért a számba.
- Jó fiú... - simogattam arcát, miután lenyelte nedvem. Ha másképp nem.. Akkor így szexelünk, de legalább én élvezem.. - Tedd szét a lábad - utasítottam. Kifulladásig csinálni fogom.. Tovább, mint bármikor. Tanulja meg, hogy nem szabad ilyet csinálni.
- Hogyan, ha kikötötted? - sziszegtem fogaim között. Ha elengedne, biztos, hogy szabadulnék, de akkor lepuffantana.. Szóval nyugton kell maradnom..
- Ah, igaz is - lepődtem meg okosságomon, majd lazítottam a csomón, és terpeszbe toltam lábait, majd ismét össze húztam a csomót, így se ki, se befele nem tudta mozgatni a lábát. Szájára csókolva mélyültem el benne, és lassú, kíméletes tempóban kezdtem mozogni.. Szeretem, de.. Megérdemli.
Jesszusom, de megijedtem.. Megnéztem a telefonom, ami az üzeneteknél volt megnyitva és beleolvastam a Sehun-nal való beszélgetésünkbe. Rájött.. Hogy megcsókoltam Sehun-t.. Bár nem tudom, miért olyan pipa.. Vagyis hát.. Én sosem mondtam neki, hogy szeretem.. úgy.. De ha azt vesszük, kismilliószor lefeküdtünk. Vagyis.. Ő akart lefeküdni velem.. De mostantól majd fogok tudni aludni legalább.. Csak senkim sem lesz.. - Ez.. a Line-om.. - válaszoltam. Azt kérdezte, mi ez és én válaszoltam..
- Te az enyém vagy.. Az enyém! - vigyorogtam szélesen, már-már betegesen. Felé másztam, és ingjét szétgombolva -majdnem széttépve- harapdáltam felsőtestét, míg kezem nadrágja koncába akasztva húztam le róla a két textilt. Próbált eltolni magától.. De nem fogom abbahagyni. Nem... Most én mondom meg, hogy mi van. Kezeit leszorítottam feje mellé, de rúgkapálózott, így kénytelen voltam kikötni.. Huh, Baek.. Ezt megemlegeted.
Egész nap Baekhyun cselekedetén gondolkodtam.. Megnézte, hogy mit írtam.. De nem írt vissza.. Ah.. Szemét.. Még összekavarja az érzéseim, és leszar?
- Ne! Nem akarom! - nyavalyogtam, miközben próbáltam valahogy kiszabadulni - Engedj el! - rángatóztam, de igen profin ki voltam kötve.
Igaz, nem volt tervben.. De szopni fog. Szó szoros értelmében. Tudta jól, hogy szeretem.. És lefeküdt velem.. Erre megcsókolta Sehun-t.. - Mondd, á! - suttogtam fülébe, miközben cipzároztam nadrágom, és elővettem szerszámom, hogy szájába tuszkoljam azt, de csak nem nyitotta ki a száját, akárhogy feszegettem.. Visszavettem nadrágom rendesen, és átcsoszogtam apa szobájába.. Most nem bilincsért. Elővettem egy nagy fekete táskát, melyből kedvemre választottam kések és fegyverek közül egyet.. Végül egy hangtompítóson esett meg a szívem. Ha a drága nem csinálja a büntetést, akkor lövök.. Csak az enyém lehetett volna, minden egyes porcikája! Visszatértem szerelmemhez, aki már szinte könnyezve kapálózott, kijutásért küszködve, de amint meglátta a fegyvert, elmaradt.. Ohh.. Hamarabb is eszembe juthatott volna.. Ismét levettem nadrágom, és szájához közelítettem nemességemmel, míg fejéhez tartottam a fegyvert.
Ezzel az emberrel KOMOLY BAJOK VANNAK!! Komolyan lelőne, ha nem csinálnám? Mindegy, azért nem próbálom ki.. De bele sem gondol, hogy akkor esetleg lecsukhatják és... ÉS MEGHALOK! Képes lenne megölni, csak mert nem akarom leszopni? Hogy jut eszébe egyáltalán ilyen? ÉS MIÓTA TART PISZTOLYT AZ OTTHONÁBAN??? Azonnal számba vettem férfiasságát, mire mozogni kezdett.. mivel én nem tudnék.. De elég szar volt úgy szopni, hogy közben a fejemhez tartotta a fegyvert.. Alig kaptam levegőt, olyan gyorsan mozgott és nem győztem nyitva tartani a szám.. pontosabban.. próbáltam nem ráharapni, mert meghúzná a ravaszt, de annyira nagy, hogy.. csoda, hogy befért a számba.
- Jó fiú... - simogattam arcát, miután lenyelte nedvem. Ha másképp nem.. Akkor így szexelünk, de legalább én élvezem.. - Tedd szét a lábad - utasítottam. Kifulladásig csinálni fogom.. Tovább, mint bármikor. Tanulja meg, hogy nem szabad ilyet csinálni.
- Hogyan, ha kikötötted? - sziszegtem fogaim között. Ha elengedne, biztos, hogy szabadulnék, de akkor lepuffantana.. Szóval nyugton kell maradnom..
- Ah, igaz is - lepődtem meg okosságomon, majd lazítottam a csomón, és terpeszbe toltam lábait, majd ismét össze húztam a csomót, így se ki, se befele nem tudta mozgatni a lábát. Szájára csókolva mélyültem el benne, és lassú, kíméletes tempóban kezdtem mozogni.. Szeretem, de.. Megérdemli.
Már megszoktam, hogy legtöbbször nem
készít fel.. Nem szokása. DE NEKEM ATTÓL MÉG KURVÁRA FÁJ! -
Lassabbanh.. - szipogtam, mikor hirtelen durvább tempóra váltott -
Chan, ez fáj.. - nyöszörögtem, mikor folyamatosan, durván belem
nyomta magát. Lassabb igaz, de sokkal fájdalmasabb.
- Nekem is fájt, hogy.. - hallgattam el, de mérgesebb lettem.. - Próbáltam én lenni az, aki tetszik neked.. - itt löktem egy nagyobbat - De te utána sopánkodsz.. - itt már minden szavam végén durvákat löktem belé, de már könnyeztem a lelki fájdalmaktól. Kicsinál..
- Hagyd abba! - sikítoztam. Nagyon fájt, amit csinál, de nem tudtam megállítani - Sajnálom.. - próbáltam megbékíteni, hátha leáll tevékenységével. Behunyt szemekkel nyeltem egy nagyobbat és igyekeztem visszatartani nyögéseim, de nem sikerült. Asszem még ébren voltam, mikor kb. tizenharmadszorra élvezett belém, de aztán, azt hiszem, elaludtam. Hangtalanul feküdtem alatta, és tűrtem, ahogy kínoz.
Épp mondtam volna a magamét, mikor észrevettem, hogy Baek K.O., azaz elájult.. Valószínű, hogy a fájdalom miatt.. Hát, ezt megszopta. Miután végeztem kb. huszadik aktusommal, elmentem tusolni, és kioldoztam végtagjait, majd betakartam.
Reggel arra keltem fel, hogy igen nedves alattam valami. Ami nem volt más, mint a lepedő. Chan nem volt sehol, így bekukkantottam a takaró alá és kidülledt szemekkel figyeltem a hatalmas vértócsát magam körül. Kurva jó.. Most moshatok és aztán valahogy el is kell mennem suliba. Kifújva levegőm döntöttem hátra erőtlenül fejem és gondolkodtam.. Most mit csináljak? Elnyúltam telefonomért és megnéztem az időt. Hmm.. fura, hogy ilyen korán fent vagyok, még van egy órám elintézni mindent és bemenni órára. Vajon meddig játszott még velem, amire nem emlékszem? Hát az biztos, hogy nem kímélt, mert mindenem rohadtul fáj..
Nem igen tudtam aludni, hiába kellett volna.. Baek mellett nem nagyon ment. Teljesen befostam, hogy most megöltem a jelenlegi szerelmem, és egyfolytában a pulzusát és lélegzetvételét néztem.. Reggel.. Hajnali 4-kor felkeltem, mert nem volt mit tennem, és összedobtam egy reggelit Baek-nek.. Meg mosást is terveztem, mert láttam, hogy vérzik Baek. Ami igazából nem tudom, mit jelent.. Mikor mozgolódást hallottam a szoba felől, szeles mosollyal bevittem az elkészített ételeket, és leraktam azokat a szobában lévő üvegasztalra. Jóval véresebb volt az ágynemű, mint ahogy otthagytam.. Kivittem Baek-et fürdeni, addig átvetettem az ágyat, és kidobtam a menthetetlen ágyneműket, majd tisztákat tettem helyükre.
Elég rendesen meg lettem büntetve tegnap este.. Nagyon félek, hogy még egyszer megteszi. Fáj mindenem, és alig birok mozogni, éppen ezert majdnem belehaltam meg a fürdésbe is. Megremegtem kicsit, mikor bekopogott, hogy kivihet-e, mire igennel válaszoltam és miután karjaiba vett, befektetett az ágyba. Most megint olyan törődő, mint a pihi napokon. Miért csak egy hetén háromszor ilyen? A hétvégéket is beleszámolva.. De tanultam a leckéből.. Rajta kívül senkire sem nézhetek úgy.. Hiába mást szeretek.. Mikor kiment evőeszközökért, sunyiba visszaírtam Sehun-nak és gyorsan el is tettem a telefont, nehogy észrevegye.
Épp írtam volna MEGINT Baekhyun-nak, mikor kaptam tőle egy üzenetet, ami a következőket tartalmazza: 'Sajnálom, nem találkozhatunk többé sulin kívül. A csók azért volt, mert el akartam valahogy mondani, hogy miképp érzek irántad. Ne várj, ma nem megyek be. Jó tanulást!' Szóval.. MI?! MOST... Bevallotta, hogy szeret?! Az oké.. Mármint, nem, nem oké.. De akkor miért nem találkozhatunk? A csók óta csak körülötte jár a fejem, és... Ahh!
- Nekem is fájt, hogy.. - hallgattam el, de mérgesebb lettem.. - Próbáltam én lenni az, aki tetszik neked.. - itt löktem egy nagyobbat - De te utána sopánkodsz.. - itt már minden szavam végén durvákat löktem belé, de már könnyeztem a lelki fájdalmaktól. Kicsinál..
- Hagyd abba! - sikítoztam. Nagyon fájt, amit csinál, de nem tudtam megállítani - Sajnálom.. - próbáltam megbékíteni, hátha leáll tevékenységével. Behunyt szemekkel nyeltem egy nagyobbat és igyekeztem visszatartani nyögéseim, de nem sikerült. Asszem még ébren voltam, mikor kb. tizenharmadszorra élvezett belém, de aztán, azt hiszem, elaludtam. Hangtalanul feküdtem alatta, és tűrtem, ahogy kínoz.
Épp mondtam volna a magamét, mikor észrevettem, hogy Baek K.O., azaz elájult.. Valószínű, hogy a fájdalom miatt.. Hát, ezt megszopta. Miután végeztem kb. huszadik aktusommal, elmentem tusolni, és kioldoztam végtagjait, majd betakartam.
Reggel arra keltem fel, hogy igen nedves alattam valami. Ami nem volt más, mint a lepedő. Chan nem volt sehol, így bekukkantottam a takaró alá és kidülledt szemekkel figyeltem a hatalmas vértócsát magam körül. Kurva jó.. Most moshatok és aztán valahogy el is kell mennem suliba. Kifújva levegőm döntöttem hátra erőtlenül fejem és gondolkodtam.. Most mit csináljak? Elnyúltam telefonomért és megnéztem az időt. Hmm.. fura, hogy ilyen korán fent vagyok, még van egy órám elintézni mindent és bemenni órára. Vajon meddig játszott még velem, amire nem emlékszem? Hát az biztos, hogy nem kímélt, mert mindenem rohadtul fáj..
Nem igen tudtam aludni, hiába kellett volna.. Baek mellett nem nagyon ment. Teljesen befostam, hogy most megöltem a jelenlegi szerelmem, és egyfolytában a pulzusát és lélegzetvételét néztem.. Reggel.. Hajnali 4-kor felkeltem, mert nem volt mit tennem, és összedobtam egy reggelit Baek-nek.. Meg mosást is terveztem, mert láttam, hogy vérzik Baek. Ami igazából nem tudom, mit jelent.. Mikor mozgolódást hallottam a szoba felől, szeles mosollyal bevittem az elkészített ételeket, és leraktam azokat a szobában lévő üvegasztalra. Jóval véresebb volt az ágynemű, mint ahogy otthagytam.. Kivittem Baek-et fürdeni, addig átvetettem az ágyat, és kidobtam a menthetetlen ágyneműket, majd tisztákat tettem helyükre.
Elég rendesen meg lettem büntetve tegnap este.. Nagyon félek, hogy még egyszer megteszi. Fáj mindenem, és alig birok mozogni, éppen ezert majdnem belehaltam meg a fürdésbe is. Megremegtem kicsit, mikor bekopogott, hogy kivihet-e, mire igennel válaszoltam és miután karjaiba vett, befektetett az ágyba. Most megint olyan törődő, mint a pihi napokon. Miért csak egy hetén háromszor ilyen? A hétvégéket is beleszámolva.. De tanultam a leckéből.. Rajta kívül senkire sem nézhetek úgy.. Hiába mást szeretek.. Mikor kiment evőeszközökért, sunyiba visszaírtam Sehun-nak és gyorsan el is tettem a telefont, nehogy észrevegye.
Épp írtam volna MEGINT Baekhyun-nak, mikor kaptam tőle egy üzenetet, ami a következőket tartalmazza: 'Sajnálom, nem találkozhatunk többé sulin kívül. A csók azért volt, mert el akartam valahogy mondani, hogy miképp érzek irántad. Ne várj, ma nem megyek be. Jó tanulást!' Szóval.. MI?! MOST... Bevallotta, hogy szeret?! Az oké.. Mármint, nem, nem oké.. De akkor miért nem találkozhatunk? A csók óta csak körülötte jár a fejem, és... Ahh!
Miután megreggeliztünk, Chan kiment
mosogatni és ismét ránéztem a Line-ra, hátha írt Sehun, de
semmi. Csak látta. Lényegtelen.. Ő amúgy sem szeret és el is
vagyok tiltva tőle szóval.. Tökkkkminnndegggy. Chan egész nap
szorgalmasan a gondomat viselte és olyan hat óra tájt már
lelkiekben készültem a menetre.. vagyis.. az összesre.
Ma nem bántom.. Vagyis.. Ezt nem mondom, csak megkímélem. Megnéztünk egy filmet, majd mikor vége lett, kezdtem a szokásosat. Most nem ellenkezett, mert látta a polcon fekvő pisztolyt. Mindenesetre, jól esett, hogy nem kellett vele küszködnöm.. Mondjuk, csak azt akartam, hogy orális úton kielégítsen, de itt mar azért használnom kellett a csőre húzott gyilkolóeszközt.
Megint fegyverrel fenyegetett, mire azonnal nekikezdtem kényeztetésének. Ha megint úgy megkúr, mint tegnap, azt nem élem túl.. Remélem, van egy kis esze.. Bár, ha már hangtompítós pisztolyjal játszadozik, akkor biztos, hogy valami nem stimmel.. Pedig ma olyan normális volt.. Kár, hogy saját magától nem tud megvédeni.. Térdelve vettem számba teljes hosszát, és gyors tempóban mozgatni kezdtem rajta fejem.
Egyszeri kielégülés elég volt. Felkaptam karjaim közé és visszafektettem helyére, majd betakartam - Jó éjt, Baekie - pusziltam homlokára, majd én is lefeküdtem aludni.
Ma nem bántom.. Vagyis.. Ezt nem mondom, csak megkímélem. Megnéztünk egy filmet, majd mikor vége lett, kezdtem a szokásosat. Most nem ellenkezett, mert látta a polcon fekvő pisztolyt. Mindenesetre, jól esett, hogy nem kellett vele küszködnöm.. Mondjuk, csak azt akartam, hogy orális úton kielégítsen, de itt mar azért használnom kellett a csőre húzott gyilkolóeszközt.
Megint fegyverrel fenyegetett, mire azonnal nekikezdtem kényeztetésének. Ha megint úgy megkúr, mint tegnap, azt nem élem túl.. Remélem, van egy kis esze.. Bár, ha már hangtompítós pisztolyjal játszadozik, akkor biztos, hogy valami nem stimmel.. Pedig ma olyan normális volt.. Kár, hogy saját magától nem tud megvédeni.. Térdelve vettem számba teljes hosszát, és gyors tempóban mozgatni kezdtem rajta fejem.
Egyszeri kielégülés elég volt. Felkaptam karjaim közé és visszafektettem helyére, majd betakartam - Jó éjt, Baekie - pusziltam homlokára, majd én is lefeküdtem aludni.
- Hadd maradjak itthoooon~ - feküdtem
Chan-ra, ezzel felébresztve őt reggel - Nem akarok suliba menniiii~
- nyomorgattam a colost.
Kipattantak szemeim a törpe szavaira - Hát.. - dörzsöltem szemeim. Váltságdíjként az igazolásért kérhetnék egy.. pár száz.. menetet. Nem, nem... ma pihi van neki.. - Rendben - nyavalyogtam a párnába, majd mikor volt esélyem a felkelésre, kimentem a konyhába, és csináltam neki reggelit, majd felszolgáltam azt.
- Mmm.. - szagoltam a levegőbe - Ez micsoda? És ez? - mutogattam a különböző ismeretlen ételekre, fellelkesülve.
-Az ott gofri, az pedig tejberizs.. Az pedig tojásos muffin - magyaráztam jókedvűen az általam varázsolt ételfelhozatalt. Próbálok nem a szexre gondolni, de már a tojásról is az ugrik be..
- Woooow~ Ezt mind te csináltad? - csodálkoztam - Köszönööm~ - vigyorogtam, majd enni kezdtem, de a felét Chan szájába nyomtam. Nagyon finom, de én egyedül ennyit nem tudok megenni.
Azt hiszem, még jobban belészerettem, ahogy láttam, hogy hörcsögpofival eszegeti az ételt.. - Mihez van kedved? - kérdeztem, miután kivittem a tányérokat.
- Hát... - mivel sok mindent nem tudok csinálni.. - Kártyázunk? - néztem az asztalon díszelgő kártyapaklira.
Nem igazán vagyok szerencsés a kártyázásban.. de akkor legyen az 'Én nyertem' nevű játékom.. - Oké - vigyorogtam, majd osztottam lapokat. Eleinte a póker szabályai szerint játszottunk, mígnem le kellett pakolni lapjaink. Lerakta a lapjait, és mivel ő állt volna nyerésre, bekiabáltam, hogy 'Én nyertem', és felsoroltam a full szar lapjaim.
Elnevettem magam, mikor "meg nyerte" a játékot. Most olyan más.. Ezt a Chan-t.. Pont úgy tudnám szeretni, mint ahogy ő engem. Annyira aranyos volt. Közelebb hajoltam hozzá, arcát kezeim közé vettem és szájára csókoltam.
Lefagytam, mikor számra puszilt.. Ezt most azért csinálta, hogy nehogy AZ legyen este? Gondolja, csak jópofizok vele pár órát és... nem, csak egy gesztus.. Tuti. Arcára pusziltam, mivel már eltávolodott tőlem, és bárgyú vigyorral ültem vele szembe.
Kipattantak szemeim a törpe szavaira - Hát.. - dörzsöltem szemeim. Váltságdíjként az igazolásért kérhetnék egy.. pár száz.. menetet. Nem, nem... ma pihi van neki.. - Rendben - nyavalyogtam a párnába, majd mikor volt esélyem a felkelésre, kimentem a konyhába, és csináltam neki reggelit, majd felszolgáltam azt.
- Mmm.. - szagoltam a levegőbe - Ez micsoda? És ez? - mutogattam a különböző ismeretlen ételekre, fellelkesülve.
-Az ott gofri, az pedig tejberizs.. Az pedig tojásos muffin - magyaráztam jókedvűen az általam varázsolt ételfelhozatalt. Próbálok nem a szexre gondolni, de már a tojásról is az ugrik be..
- Woooow~ Ezt mind te csináltad? - csodálkoztam - Köszönööm~ - vigyorogtam, majd enni kezdtem, de a felét Chan szájába nyomtam. Nagyon finom, de én egyedül ennyit nem tudok megenni.
Azt hiszem, még jobban belészerettem, ahogy láttam, hogy hörcsögpofival eszegeti az ételt.. - Mihez van kedved? - kérdeztem, miután kivittem a tányérokat.
- Hát... - mivel sok mindent nem tudok csinálni.. - Kártyázunk? - néztem az asztalon díszelgő kártyapaklira.
Nem igazán vagyok szerencsés a kártyázásban.. de akkor legyen az 'Én nyertem' nevű játékom.. - Oké - vigyorogtam, majd osztottam lapokat. Eleinte a póker szabályai szerint játszottunk, mígnem le kellett pakolni lapjaink. Lerakta a lapjait, és mivel ő állt volna nyerésre, bekiabáltam, hogy 'Én nyertem', és felsoroltam a full szar lapjaim.
Elnevettem magam, mikor "meg nyerte" a játékot. Most olyan más.. Ezt a Chan-t.. Pont úgy tudnám szeretni, mint ahogy ő engem. Annyira aranyos volt. Közelebb hajoltam hozzá, arcát kezeim közé vettem és szájára csókoltam.
Lefagytam, mikor számra puszilt.. Ezt most azért csinálta, hogy nehogy AZ legyen este? Gondolja, csak jópofizok vele pár órát és... nem, csak egy gesztus.. Tuti. Arcára pusziltam, mivel már eltávolodott tőlem, és bárgyú vigyorral ültem vele szembe.
- Te nyertél - vágtam hozzá durcásan
a kezemben tartott kártyalapokat - Csaló - vádoltam meg.
- Nem mondtam, hogy mit játszunk!
- erősködtem, majd én is próbálkoztam, hogy hozzávágom a
lapokat, de szerte szálltak.
- Hát megzabállak - vigyorogtam, s
ismét ajkaira martam. Olyan aranyos tud lenni..
Belemosolyogtam csókunkba és derekára fogtam, miközben nyelvem átvezettem szájába.
Percekig csókoltam, majd levegőhiány miatt elváltunk. Nem tudom, mi ütött belém, hogy csak úgy lesmárolom.. Elvégre le tudott volna puffantani, ha nem elégítem ki, aztán addig dugott, amíg el nem ájultam.. És én még őt csókolgatom?? Bár csinált nekem reggelit.. De ez nem indok arra, hogy megcsókoljam..
Megköszörültem torkom a kínos csend miatt, s derekát elengedve huppantam le az ágyba mellé, és bekapcsoltam a TV-t.
Egész nap hívogattam Chanyeol-t, hogy miért nem jönnek, elvégre.. Várjunk.. NEM IS TUDOM MIT AGGÓDOK.. Mondjuk, nem Chan miatt aggódom.. Akkor, Baekhyun miatt?!
Egy bohócos műsorra kapcsolt, de amint megláttam a színesbe öltözött, ijesztő kinézetű embereket, a mellettem ülőhöz bújtam és felém eső karját szorongattam.
- Félsz a bohócoktól? - nyomtam ki a televíziót - Bocsi.. Nem tudtam, nem mesélted, mikor kérdeztem.. - piszkálódtam, miközben hátát simogattam.
Megráztam fejem, jelezve, hogy nem baj, tényleg nem tudott róla, mert nem mondtam.. De még sok mindent nem tud rólam.. Most hogy közelebb férkőztem hozzá, megéreztem férfias illatát, mire finoman harapdálni kezdtem vállát. Csak ne vegye rossz néven..
- Friss hús, vagy mi? - kérdeztem nevetve, közben fejét eltolva vállamról - Ennyire éhes vagy? - kérdeztem megszeppenten.
- Nem.. Csak jó illatod van.. - ismertettem a terrorizálás okát, majd összeborzoltam vörös hajkoronáját - Piroska - kuncogtam.
- Te nekem ne! - vágtam díva fejet, s kezét levettem magamról, és összeborzoltam az ő haját is, így kvittek voltunk - Te szőke póni.
- Nem is vagyok szőke - durciztam - Ez szőkésBARNA - emeltem ki a második színt.
- Az én kurva anyám.. Tényleg - emeltem fel kezem szabadkozva.
- Jól nézd meg - kuncogtam - Mert jön a farkas és megkóstol - ugrottam rá.
- Csak ne nyálazd össze az ingem! - kérleltem nevetve. Egy jó fél órát csikizhettem szegényt, mire már én is kifulladva borultam le az ágyról.
- Te meg akarsz ölni? - dőltem mellé nevetve, de ekkor eszembe jutott, hogy tényleg majdnem megcsinálta és elhallgattam.
- Hogy őszinte legyek.. - taperásztam keze után, majd mikor sikeresen megtaláltam azt, megfogtam, és a plafont bámulva kezdtem magyarázni - Nem, nem akarlak megölni, és nem is akartalak megölni. Csak.. Olyankor.. - köszörültem meg torkom - Nézd, tudom, hogy nem vagyok valami rómeó.. Sőt.. Tudom, beteg vagyok, de nem tudok mit tenni ellene.
Némán hallgattam szavait, majd reakcióképp szorítottam egyet kezén. Nem vetem meg és nem utálom őt olyanért, amiről nem tehet.. Hisz amikor épp nem.. szóval akkor gondoskodó és kedves meg minden.. Figyel rám..
- Gyere, válassz egy filmet - ültem fel, és dvd 'raktáromhoz' másztam.
- Waaa, mennyi film.. - néztem végig a dvd-ken, majd egy kiskutyás dobozon megakadt a szemem - O! Ezt szeretném - mutogattam a választott CD-t.
- Biztos ez? - kérdeztem nevetve. Asszem ez az egyik olyan dvd-m, amelyiknek elhagytam a tartóját és valami más fosba helyeztem.. Ami nem épp a filmben történteket jelöli.
- Ühü - vigyorogtam büszkén, de egyből lefagyott a mosoly az arcomról, mikor rájöttem, hogy a Démonok Között nem épp egy kiskutyás film címe lehet.. Automatikusan közelebb fészkelődtem Chan-hoz és a lehető legszorosabban bújtam hozzá - Ha kiugrik egy szellem a szekrényből, akkor megvédesz? - kérdeztem beszari tekintettel.
-Csak is azok ugrándoznak innen.. - nevettem gonoszan - Szerintem tőlem még azok is félnek..- mormogtam orrom alatt - De persze, megvédelek - bólogattam bőszen.
- Oké - bújtam válla mögé - Fogod a kezem? - nyújtottam végtagom, hátha megfogja azt. Neki nem szokása ilyeneket csinálni..
Bizonytalanul, de összekulcsoltam jobb kezem ujjait övéivel, míg a ballal átkaroltam vállát, és haját simogattam.
Fejem vállára döntöttem és fél szemmel ugyan, de néztem az ijesztő részeket is. Amikor valami hirtelen volt hangos, megugrottam és szabad kezemmel átöleltem Chan-t - Ez nem kutyusos.. - nyöszörögtem, mikor vége lett a filmnek.
Hangosan elnevettem magam Baek kijelentésén - Nem, ez nem kutyusos volt.. - fordultam vele szembe, majd arcát kezeim közé véve kezdtem nyomorgatni azt, közben eszkimópuszit adva neki - Majd legközelebb.
- Talo vad - próbáltam érthetően beszélni, miközben gügyögött hozzám - Talo, talo, talo! - nyivákoltam, s homlokunkat egymásénak döntöttem.
-Tolvaj is lehetek? - kérdeztem, mire értetlen fejet vágott.. Már amennyire tudta formálni az arcát.. Annyira összenyomtam a kis pofiját.. Végül, válaszképp hosszasan szájára pusziltam. Remélem, nem fog lerúgni a közeledésem miatt.. Kár lenne emiatt a baki miatt eldobni a napot..
Jól estek ezek az érintések.. Ő sosem.. Sosem csinál ilyeneket velem.. Eldőltünk az ágyon és pocijára fektetve fejem szuszogtam rajta reggelig. Nagy nehezen kinyitottam szemeim, majd Chan-t kezdtem ébresztgetni - Jó reggelt, hétalvó~ - simogattam arcát.
- Jó.. Reggelt.. - tagoltam a fáradtságtól - Mit kérsz reggelire? - érdeklődtem étvágya felől. Ma már kéne suliba mennünk..
- Nincs időnk reggelizni.. Elaludtunk.. - vallottam be - De még van fél óránk beérni.. - abból 15 perc mire begyalogolunk.. - Majd a suliban eszünk valamit, oké?
- Ehh.. Rendben.. Amúgy bocsi, csak elfelejtettem ébresztőt állítani a tegnap miatt.. Tényleg bocsi.. - kértem bocsánatot. Átöltöztem, és Baek-el nyomomban be is értem időre a suliba. Sehun igencsak járatta a száját a kiszemeltemnek.. Aki csak bámult a fejéből.
Akármennyire akartam figyelni Sehun-ra, csak a tegnap történteken járt az eszem. Komolyan nem tudom, mit érzek Chanyeol iránt. Szeretem Sehun-t.. De tudom, hogy vele nem lehetek.. és ennek két akadálya is van.. Gondolom ez mindenkinek tiszta.. A nagyszünetben Chan lement kajáért és együtt elfogyasztottuk azt. Nem tudom, ehhez miért kellett elülnöm a helyemről..
Egész nap olyan volt, mintha a falnak beszélnék.. Azért nem írtam vissza, mert a nagy melákot hívogattam.. És részben gondoltam, hogy mégis illedelmesebb élőben beszélni az ilyen helyzetekről... És merőben kényelmesebb.. Mondjuk azt észrevettem, hogy ezek ketten -Chan és Baek- összenőttek.. Főleg, hogy a colos tapizza őt elég intim helyeken.. ES MÉG ORÁN IS EGYEDÜL KELLETT ÜLNÖM.
Chan egész órán a combomat simogatta a pad alatt és egyebek.. Folyton Sehun-t sasoltam, hogy most hogy érezheti magát.. Meg mert még mindig csorog tőle a nyálam.. MI AZ A POFI?! Olyan imádni valóan aranyos, ahogy sejpít. Ooo, istenem, miért nem lehet ő is meleg?! Szünetben visszaültem a helyemre és nem szándékoztam még egyszer elülni onnan. Most koncentráltam Sehun minden egyes szavára és igyekeztem értelmes és nem gyanús válaszokat adni neki.
- Te, hallod... - pusmogtam Baek fülébe miközben a tanár magyarázott - Chanyeol és közted van valami? - kérdeztem gyanakodva. Ismerem Chan-t, és beteges tud lenni olykor-olykor..
Most mi a frászt mondjak neki? Nem mondhatom el, hogy Chanyeol rendszeresen megerőszakol.. Az meg már csak hab lenne a citromtortán, hogy fegyvere is van.. - Nincs, csak a barátom. Mármint.. érted.. - hazudtam.
- A barátok simogatják egymást ITT? - kérdeztem, miközben felém eső combjának belsejére simítottam - Ennyire ne nézz hülyének..
Kifújtam levegőm, mikor combomra simított. Amikor Chan csinálta, nem éreztem ilyet a hasamban.. - Figyelj.. - fogtam meg combomon lévő kezét - Az én szívem, egyetlen emberért dobog.. - vallottam szerelmet másodszorra is.
Belemosolyogtam csókunkba és derekára fogtam, miközben nyelvem átvezettem szájába.
Percekig csókoltam, majd levegőhiány miatt elváltunk. Nem tudom, mi ütött belém, hogy csak úgy lesmárolom.. Elvégre le tudott volna puffantani, ha nem elégítem ki, aztán addig dugott, amíg el nem ájultam.. És én még őt csókolgatom?? Bár csinált nekem reggelit.. De ez nem indok arra, hogy megcsókoljam..
Megköszörültem torkom a kínos csend miatt, s derekát elengedve huppantam le az ágyba mellé, és bekapcsoltam a TV-t.
Egész nap hívogattam Chanyeol-t, hogy miért nem jönnek, elvégre.. Várjunk.. NEM IS TUDOM MIT AGGÓDOK.. Mondjuk, nem Chan miatt aggódom.. Akkor, Baekhyun miatt?!
Egy bohócos műsorra kapcsolt, de amint megláttam a színesbe öltözött, ijesztő kinézetű embereket, a mellettem ülőhöz bújtam és felém eső karját szorongattam.
- Félsz a bohócoktól? - nyomtam ki a televíziót - Bocsi.. Nem tudtam, nem mesélted, mikor kérdeztem.. - piszkálódtam, miközben hátát simogattam.
Megráztam fejem, jelezve, hogy nem baj, tényleg nem tudott róla, mert nem mondtam.. De még sok mindent nem tud rólam.. Most hogy közelebb férkőztem hozzá, megéreztem férfias illatát, mire finoman harapdálni kezdtem vállát. Csak ne vegye rossz néven..
- Friss hús, vagy mi? - kérdeztem nevetve, közben fejét eltolva vállamról - Ennyire éhes vagy? - kérdeztem megszeppenten.
- Nem.. Csak jó illatod van.. - ismertettem a terrorizálás okát, majd összeborzoltam vörös hajkoronáját - Piroska - kuncogtam.
- Te nekem ne! - vágtam díva fejet, s kezét levettem magamról, és összeborzoltam az ő haját is, így kvittek voltunk - Te szőke póni.
- Nem is vagyok szőke - durciztam - Ez szőkésBARNA - emeltem ki a második színt.
- Az én kurva anyám.. Tényleg - emeltem fel kezem szabadkozva.
- Jól nézd meg - kuncogtam - Mert jön a farkas és megkóstol - ugrottam rá.
- Csak ne nyálazd össze az ingem! - kérleltem nevetve. Egy jó fél órát csikizhettem szegényt, mire már én is kifulladva borultam le az ágyról.
- Te meg akarsz ölni? - dőltem mellé nevetve, de ekkor eszembe jutott, hogy tényleg majdnem megcsinálta és elhallgattam.
- Hogy őszinte legyek.. - taperásztam keze után, majd mikor sikeresen megtaláltam azt, megfogtam, és a plafont bámulva kezdtem magyarázni - Nem, nem akarlak megölni, és nem is akartalak megölni. Csak.. Olyankor.. - köszörültem meg torkom - Nézd, tudom, hogy nem vagyok valami rómeó.. Sőt.. Tudom, beteg vagyok, de nem tudok mit tenni ellene.
Némán hallgattam szavait, majd reakcióképp szorítottam egyet kezén. Nem vetem meg és nem utálom őt olyanért, amiről nem tehet.. Hisz amikor épp nem.. szóval akkor gondoskodó és kedves meg minden.. Figyel rám..
- Gyere, válassz egy filmet - ültem fel, és dvd 'raktáromhoz' másztam.
- Waaa, mennyi film.. - néztem végig a dvd-ken, majd egy kiskutyás dobozon megakadt a szemem - O! Ezt szeretném - mutogattam a választott CD-t.
- Biztos ez? - kérdeztem nevetve. Asszem ez az egyik olyan dvd-m, amelyiknek elhagytam a tartóját és valami más fosba helyeztem.. Ami nem épp a filmben történteket jelöli.
- Ühü - vigyorogtam büszkén, de egyből lefagyott a mosoly az arcomról, mikor rájöttem, hogy a Démonok Között nem épp egy kiskutyás film címe lehet.. Automatikusan közelebb fészkelődtem Chan-hoz és a lehető legszorosabban bújtam hozzá - Ha kiugrik egy szellem a szekrényből, akkor megvédesz? - kérdeztem beszari tekintettel.
-Csak is azok ugrándoznak innen.. - nevettem gonoszan - Szerintem tőlem még azok is félnek..- mormogtam orrom alatt - De persze, megvédelek - bólogattam bőszen.
- Oké - bújtam válla mögé - Fogod a kezem? - nyújtottam végtagom, hátha megfogja azt. Neki nem szokása ilyeneket csinálni..
Bizonytalanul, de összekulcsoltam jobb kezem ujjait övéivel, míg a ballal átkaroltam vállát, és haját simogattam.
Fejem vállára döntöttem és fél szemmel ugyan, de néztem az ijesztő részeket is. Amikor valami hirtelen volt hangos, megugrottam és szabad kezemmel átöleltem Chan-t - Ez nem kutyusos.. - nyöszörögtem, mikor vége lett a filmnek.
Hangosan elnevettem magam Baek kijelentésén - Nem, ez nem kutyusos volt.. - fordultam vele szembe, majd arcát kezeim közé véve kezdtem nyomorgatni azt, közben eszkimópuszit adva neki - Majd legközelebb.
- Talo vad - próbáltam érthetően beszélni, miközben gügyögött hozzám - Talo, talo, talo! - nyivákoltam, s homlokunkat egymásénak döntöttem.
-Tolvaj is lehetek? - kérdeztem, mire értetlen fejet vágott.. Már amennyire tudta formálni az arcát.. Annyira összenyomtam a kis pofiját.. Végül, válaszképp hosszasan szájára pusziltam. Remélem, nem fog lerúgni a közeledésem miatt.. Kár lenne emiatt a baki miatt eldobni a napot..
Jól estek ezek az érintések.. Ő sosem.. Sosem csinál ilyeneket velem.. Eldőltünk az ágyon és pocijára fektetve fejem szuszogtam rajta reggelig. Nagy nehezen kinyitottam szemeim, majd Chan-t kezdtem ébresztgetni - Jó reggelt, hétalvó~ - simogattam arcát.
- Jó.. Reggelt.. - tagoltam a fáradtságtól - Mit kérsz reggelire? - érdeklődtem étvágya felől. Ma már kéne suliba mennünk..
- Nincs időnk reggelizni.. Elaludtunk.. - vallottam be - De még van fél óránk beérni.. - abból 15 perc mire begyalogolunk.. - Majd a suliban eszünk valamit, oké?
- Ehh.. Rendben.. Amúgy bocsi, csak elfelejtettem ébresztőt állítani a tegnap miatt.. Tényleg bocsi.. - kértem bocsánatot. Átöltöztem, és Baek-el nyomomban be is értem időre a suliba. Sehun igencsak járatta a száját a kiszemeltemnek.. Aki csak bámult a fejéből.
Akármennyire akartam figyelni Sehun-ra, csak a tegnap történteken járt az eszem. Komolyan nem tudom, mit érzek Chanyeol iránt. Szeretem Sehun-t.. De tudom, hogy vele nem lehetek.. és ennek két akadálya is van.. Gondolom ez mindenkinek tiszta.. A nagyszünetben Chan lement kajáért és együtt elfogyasztottuk azt. Nem tudom, ehhez miért kellett elülnöm a helyemről..
Egész nap olyan volt, mintha a falnak beszélnék.. Azért nem írtam vissza, mert a nagy melákot hívogattam.. És részben gondoltam, hogy mégis illedelmesebb élőben beszélni az ilyen helyzetekről... És merőben kényelmesebb.. Mondjuk azt észrevettem, hogy ezek ketten -Chan és Baek- összenőttek.. Főleg, hogy a colos tapizza őt elég intim helyeken.. ES MÉG ORÁN IS EGYEDÜL KELLETT ÜLNÖM.
Chan egész órán a combomat simogatta a pad alatt és egyebek.. Folyton Sehun-t sasoltam, hogy most hogy érezheti magát.. Meg mert még mindig csorog tőle a nyálam.. MI AZ A POFI?! Olyan imádni valóan aranyos, ahogy sejpít. Ooo, istenem, miért nem lehet ő is meleg?! Szünetben visszaültem a helyemre és nem szándékoztam még egyszer elülni onnan. Most koncentráltam Sehun minden egyes szavára és igyekeztem értelmes és nem gyanús válaszokat adni neki.
- Te, hallod... - pusmogtam Baek fülébe miközben a tanár magyarázott - Chanyeol és közted van valami? - kérdeztem gyanakodva. Ismerem Chan-t, és beteges tud lenni olykor-olykor..
Most mi a frászt mondjak neki? Nem mondhatom el, hogy Chanyeol rendszeresen megerőszakol.. Az meg már csak hab lenne a citromtortán, hogy fegyvere is van.. - Nincs, csak a barátom. Mármint.. érted.. - hazudtam.
- A barátok simogatják egymást ITT? - kérdeztem, miközben felém eső combjának belsejére simítottam - Ennyire ne nézz hülyének..
Kifújtam levegőm, mikor combomra simított. Amikor Chan csinálta, nem éreztem ilyet a hasamban.. - Figyelj.. - fogtam meg combomon lévő kezét - Az én szívem, egyetlen emberért dobog.. - vallottam szerelmet másodszorra is.
Nem számítottam ekkora provokatív
jelenetre.. Elkaptam kezem övéből, és riadtan realizáltam.. HOGY
A SZÍVEM MAJD KIESETT A HELYÉRŐL, MIKOR MEGFOGTA A KEZEM. Nem
tudom tulajdonképp... milyen a nemi identitásom.. Baekhyun olyan,
mint egy védtelen cica.. Olyan aranyos, és szép.. És.. Mi. Mi
van. Komolyan.. Egy fiú.. EZAZ, MELEG VAGYOK. Életcélok, hogy
családom lesz? Sutyiba velük! Nyilván, egy srác felborítja az
életem, és TÖK RENDBEN VAN.. Érezzétek a szarkazmust.
Másfelől.. Nem lehetek vele köcsög, amiért NEKEM tetszik. És
ezek szerint én is neki.. De Chanyeol.. Akkor is fura.
Tudtam, hogy nem kellett volna.. Épp, hogy rendbe hoztam mindent, megint elbaszom az egészet. TAPSOLJÁTOK MEG A SZERENCSÉTLEN BYUN BAEKHYUNT! Hát erre már komolyan születni kell.. - Sajnálom.. - néztem előre lehajtott fejjel.
- Nem, ne haragudj - fogtam meg kezét - Csak nem értem, hogy mi van veled és Chan-nal... És félek, hogy megint elgurult a gyógyszere.. Vagy be se szedi őket.. - néztem hátra az említettre, akinek majd kiestek a szemei, úgy szuggerált.
ÚR ISTEN, MOST MEGFOGTA A KEZEM!!!! HÁT ÉN AZONNAL ELFOLYOK! Komolyan majdnem elájultam.. Nem reagáltam a Chanyeol-os dologra, csak arra tudtam figyelni, hogy megfogta a kezem. Mit jelentsen ez? Miért csinálta ezt? Ő nem.. hetero? Mindegy.. a lényeg az, hogy FOGJA A KEZEEEM~~! - Chan gyógyszereket szed? - kérdeztem meglepődve, mikor leesett, amit mondott.
- Hát.. Ezek szerint téged nem bánt - mosolyogtam, majd elengedtem kezét, mert jött a tanár - Kinyírnám, ha hozzád érne - mondtam az őszintét. Tényleg.. A barátom Baekhyun. Mármint.. Nem pasi, barát. És Chanyeol beteg..
KOMOLYAN MINDJÁRT ELFOLYOK.. Azt mondta kinyírná, ha hozzám érne.. Hááá, istenem.. Nem mondhatom el neki, hogy mit csinált velem Chan.. Akármennyire is mondta, hogy kinyírja, Chanyeol-nak fegyvere van.. Mikor elment a tanár, fejemet Sehun vállára hajtottam és úgy hallgattam tovább az órát.
Óra végén csak úgy rángattam Baekhyun-t Sehun mellől. Majdnem eltaknyolt, úgy kirántottam a padból - Mit csinálsz?! - kérdeztem a folyosón - Mondtam.. Hogy rossz barát Sehun.. És, én szeretlek.. És csak rám figyelj - néztem szemeibe – Oké? - kérdeztem komolyan, mire Sehun kifutott -gondolom Baek után-, így kénytelen voltam megcsókolni a törpét.
Szemem sarkából láttam Sehun-t, s azonnal ellöktem magamtól Chan-t. Nem érdekel, mit fogok kapni este, Sehun-nak tudnia kell, hogy szeretem őt és nem hazudok neki, így Chanyeol-t eltolva magamtól sétáltam rómeómhoz.
- Csak barátok, mi? - kérdeztem mérgesen, Chanyeol-t szuggerálva - Mit csinált veled? Mármint a csókon kívül semmit? - kérdeztem a mellettem állót. Ezek szerint jól láttam, hogy taperolja őt Chan.
- Ez.. hosszú, majd elmondom, csak ne itt és ne most.. - néztem körbe - Menjünk vissza.. - kértem.
Hogy te még mit fogsz kapni ezért, Byun Baekhyun.. Amint bementek a terembe, én jelentettem a tanároknak, hogy azok ketten, aktív szerelmi életet folytatnak az iskolán belül. Itt ezt tudtam csak csinálni.. És mivel hazaküldték őket -és én vagyok Baekhyun 'biztonsági őre', mivel cserediák-, haza kellett vele mennem. Mihelyst beértünk a ház ajtaján, magammal ráncigáltam Baekhyun-t, egyenest a szobába. Erőteljesen harapdáltam testrészeit, majd nadrágját majdnem letépve róla, megfosztottam attól, és alsójától. Meg sem vártam, hogy levetkőzzek, csak lehúztam gatyám félig, és már benne is voltam Baekhyun-ban. A tőlem telhető legdurvábban és leggyorsabban próbáltam mozogni, hogy szenvedjen.
Tudtam, hogy nem kellett volna.. Épp, hogy rendbe hoztam mindent, megint elbaszom az egészet. TAPSOLJÁTOK MEG A SZERENCSÉTLEN BYUN BAEKHYUNT! Hát erre már komolyan születni kell.. - Sajnálom.. - néztem előre lehajtott fejjel.
- Nem, ne haragudj - fogtam meg kezét - Csak nem értem, hogy mi van veled és Chan-nal... És félek, hogy megint elgurult a gyógyszere.. Vagy be se szedi őket.. - néztem hátra az említettre, akinek majd kiestek a szemei, úgy szuggerált.
ÚR ISTEN, MOST MEGFOGTA A KEZEM!!!! HÁT ÉN AZONNAL ELFOLYOK! Komolyan majdnem elájultam.. Nem reagáltam a Chanyeol-os dologra, csak arra tudtam figyelni, hogy megfogta a kezem. Mit jelentsen ez? Miért csinálta ezt? Ő nem.. hetero? Mindegy.. a lényeg az, hogy FOGJA A KEZEEEM~~! - Chan gyógyszereket szed? - kérdeztem meglepődve, mikor leesett, amit mondott.
- Hát.. Ezek szerint téged nem bánt - mosolyogtam, majd elengedtem kezét, mert jött a tanár - Kinyírnám, ha hozzád érne - mondtam az őszintét. Tényleg.. A barátom Baekhyun. Mármint.. Nem pasi, barát. És Chanyeol beteg..
KOMOLYAN MINDJÁRT ELFOLYOK.. Azt mondta kinyírná, ha hozzám érne.. Hááá, istenem.. Nem mondhatom el neki, hogy mit csinált velem Chan.. Akármennyire is mondta, hogy kinyírja, Chanyeol-nak fegyvere van.. Mikor elment a tanár, fejemet Sehun vállára hajtottam és úgy hallgattam tovább az órát.
Óra végén csak úgy rángattam Baekhyun-t Sehun mellől. Majdnem eltaknyolt, úgy kirántottam a padból - Mit csinálsz?! - kérdeztem a folyosón - Mondtam.. Hogy rossz barát Sehun.. És, én szeretlek.. És csak rám figyelj - néztem szemeibe – Oké? - kérdeztem komolyan, mire Sehun kifutott -gondolom Baek után-, így kénytelen voltam megcsókolni a törpét.
Szemem sarkából láttam Sehun-t, s azonnal ellöktem magamtól Chan-t. Nem érdekel, mit fogok kapni este, Sehun-nak tudnia kell, hogy szeretem őt és nem hazudok neki, így Chanyeol-t eltolva magamtól sétáltam rómeómhoz.
- Csak barátok, mi? - kérdeztem mérgesen, Chanyeol-t szuggerálva - Mit csinált veled? Mármint a csókon kívül semmit? - kérdeztem a mellettem állót. Ezek szerint jól láttam, hogy taperolja őt Chan.
- Ez.. hosszú, majd elmondom, csak ne itt és ne most.. - néztem körbe - Menjünk vissza.. - kértem.
Hogy te még mit fogsz kapni ezért, Byun Baekhyun.. Amint bementek a terembe, én jelentettem a tanároknak, hogy azok ketten, aktív szerelmi életet folytatnak az iskolán belül. Itt ezt tudtam csak csinálni.. És mivel hazaküldték őket -és én vagyok Baekhyun 'biztonsági őre', mivel cserediák-, haza kellett vele mennem. Mihelyst beértünk a ház ajtaján, magammal ráncigáltam Baekhyun-t, egyenest a szobába. Erőteljesen harapdáltam testrészeit, majd nadrágját majdnem letépve róla, megfosztottam attól, és alsójától. Meg sem vártam, hogy levetkőzzek, csak lehúztam gatyám félig, és már benne is voltam Baekhyun-ban. A tőlem telhető legdurvábban és leggyorsabban próbáltam mozogni, hogy szenvedjen.
A fájdalomtól először csak sírni kezdtem, majd mikor már tudtam csinálni bármit is, kezeimmel eltoltam magamtól a psichopatát, aztán lerúgtam magamról - Hagyj békén! - ordítottam sírva és amilyen gyorsan csak tudtam, kirohantam a szobából és út közben magamra ráncigáltam a nadrágom. Berohantam a fürdőbe és magamra zártam az ajtót. Felálltam a fürdőkád szélére és próbáltam nyitogatni az ablakot, hogy ki tudjak mászni rajta, de nem értem el rendesen. MIÉRT NEM NŐTTEM NAGYOBBRA???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése